Lovagolni tanulnak a gyerekek

Bugacnak még a címerében is szerepel a ló. Természetes, hogy a község iskolájában is elindítják szeptembertől a lovas kultúra oktatást – fogalmazott Szabó László, a település polgármestere azon a rendhagyó történelem órán, ahol a magyarok és a lovak kapcsolatáról beszélt a bugaci gyerekeknek Lezsák Levente. 

Bugac köztudottan híres lovairól, főként a fogathajtásról. Több világbajnok is él a községben. Ugyanakkor örömmel látjuk, hogy egyre több gyerek lovagol, és  vannak olyanok, akiknek saját lovuk is van. Lovas rendezvényeinken, közösségi eseményeken pedig fokozatosan nő lovasok száma – mondta el lapunknak Szabó László, a település vezetője. Azt szeretnék, hogy még több gyerek lehetőséget kapjon arra, hogy megismerjék a lovakat, és lovagolhassanak. Ezért tervezzük, hogy szeptembertől a bugaci általános iskolában is felmenő rendszerben elindítjuk a lovas kultúra oktatását. A kezdeményezést a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal, a helyi lovas egyesülettel közösen szeretnénk megvalósítani – tette hozzá a polgármester.

Bugac szerencsés helyzetben van, mert viszonylag sok ló van a községben, de az oktatás elindításához ez még nem elég. Meg kell teremteni az elméleti oktatás hátterét is, hiszen az iskolai lovas oktatás nem csak arról szól, hogy megtanulják a gyerekek megpucolni a lovat, és lovagolnak, nagyon sok elméleti ismeretet is ad, más szögből világítja meg történelmünket – hangsúlyozta Szabó László.

– Habár a lovak segítségével jelentősen fejleszthetőek a gyerekek, ma már nem természetes része életünknek a ló – nyilatkozta lapunknak Lezsák Levente, lovas kultúra oktató bugaci rendhagyó történelemórája után. Mint mondta, bárhol megfordul azt tapasztalja, hogy a ló sokszor inkább félelmet kelt, nem tartják barátságos élőlénynek lovakat a gyerekek, de főként a szülők féltik csemetéiket. Pedig a gyerekek ösztönösen vonzódnak a lóhoz. Mivel nem ismerjük a lovakat, ezért félünk tőlük. Holott több ezer éves történelmünk során nagyon szoros barátságban éltünk a lovainkkal, de még a 70-es években is a paraszti portáknak része volt a ló. Úgy gondolom, hogy az iskolai lovas oktatásnak az az elsődleges célja, hogy a lovat, a lovas közeget természetessé tegye a gyerekek számára, és rajtuk keresztül a felnőttek részére is. Másfelől azt is fontosnak tartom, hogy ne csupán lovaglást tanítsunk az iskolákban, hanem lovas kultúrát. Próbáljuk meg a lovat újra elhelyezni a magyar kultúrában, úgy hogy visszakerüljön arra a méltó helyre, ahová egyébként hivatott – jelentette ki a szakember.

– Nagyon sok az olyan kutatás, amely azt vizsgálja, hogy a sérült gyermekek hogyan regenerálhatók a lovak segítségével. Ugyanakkor kevesebb tanulmány foglalkozik azzal, amely azt vizsgálja, hogy az ép gyerekekre milyen pozitív hatással van a ló. Pedig az elmúlt esztendőkben komoly eredmények születtek ezzel kapcsolatban. Vannak olyan kutatások, amelyek azt állítják, hogy akár 30-40 százalékkal is javulhat a gyerekek teljesítménye az iskolában a lovak segítségével. Javul a gyerekek koncentrációs, motorikus, és a mentális képessége is, ami az élet minden területre kihat. Ugyanakkor a ló olyan közeg, amely közelebb viszi a természethez a gyereket, és kiragadja abból a virtuális valóságból, amibe manapság élnek. Talán ez a legfontosabb üzenete a lovas kultúra oktatásnak – fűzte hozzá Lezsák Levente, aki azt is elmondta, hazánkban ma már mintegy 40 iskolában működik a lovas oktatás, amit szeretnének országos programmá kiterjeszteni, hogy minél több iskola és gyerek vehessen benne részt. Ez összefogás jó az iskolának, jó a gyerekeknek és jó a helyi lovasoknak is.
Hirdetés