Uszód község Bács-Kiskun megye Kalocsai kistérségében. 

Fekvése 
Kalocsától északnyugatra,Dunaszentbenedek és Foktő között fekvő település. 

Története 
Uszód mai formájában már a 16. században már fennállt. 1599 tavaszán a dunai naszádosok, a hajdúk támogatásával, Pálffy Miklós vezérlete alatt fényes győzelmet arattak a törökökön, akiknek élelemszállító hajóit Foktő és Uszód között szétverték. A török hódoltság óta a helység a kalocsai érseki uradalomhoz tartozott. 1691-ben egynegyed, 1695-ben háromnegyed portával adóztatták meg. 1715-ben 17, 1720-ban 15 magyar háztartást írtak össze e helységben, melyhez ekkor a Szatmár, Szent-Gál és Pálfölde nevű puszták tartoztak. 1832-ben azonban az érsekség és a főkáptalan között történt megosztás alkalmával, a főkáptalan birtokába került. A település református egyháza 1659-ben már fennállt, de mostani temploma 1790-ben épült, anyakönyvei 1783-ban kezdődnek. A római katolikusok plébániája 1870-ben alakult. Az anyakönyveik pedig 1871-ben kezdődtek. A településen a határrendezés 1864-ben történt. Pár évvel később, 1875-ben nagy árvíz sújtotta, mely sok kárt okozott. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt vármegye Kalocsai járásához tartozott. 1910-ben 2257 magyar lakosa volt. Ebből 663 római katolikus, 1541 református, 40 izraelita volt. A település Kara nevű dűlője egy elpusztult falu emlékét őrzi. A Duna egyik nagy kanyarulatában fekvő Uszód vidékét Jókai Mór is megörökítette egyik novellájában: Nevezetességei 1599 tavaszán itt Foktő és Uszód között a dunai naszádosok, a hajdúk támogatásával, Pálffy Miklós vezérlete alatt fényes győzelmet arattak a törökökön, akiknek élelemszállító hajóit szétverték. Benedek Péter Emlékház A római katolikus templom 1872-ben éplüt. A református templom 1790-ben épült. A templom melletti két emlékmű 

 Forrás: Wikipédia