Sükösd

Sükösd nagyközség Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében.  

Fekvése 
A Duna-völgyi-főcsatorna mellett, a Dunától mintegy 6 km-re. Bajától 12 km-re észak-északkeleti irányban. Az 51-es és az 54-es főúton keresztül lehet megközelíteni.  

Története 
Az 1521-ben Sykesd néven említett Ósükösd területén feküdt hajdan az egész falu, a Dunához jóval közelebb, mint most. De a környék mocsaras volt, ezért a kalocsai érsek átköltöztette a falut a magaspartra a 19. században, s így alakult ki a mai falu. A római katolikus templom 1821-ben épült. A település földesura évszázadokon át a kalocsai érsek volt, majd a két világháború között gróf Milványi Cseszneky Mihálynak volt Sükösdön jelentősebb birtoka. Vályi András szerint: SÜKÖSD. Magyar, és rátz falu Pest Várm. földes Ura a’ Kalotsai Érsek, lakosai katolikusok, fekszik Bajához 2 mértföldnyire, Sárközben; határja 3 nyomásbéli, egy része homokos, más része agyagos, kétszerest, ’s egyebet is középszerűen terem; szőleje van, kevés fűzes erdője is, nádgya bőven van, tűzre való fája nints, épűletre valót az Uraságnak engedelméből szereznek; szarvas marhákat, juhokat, és sertéseket tenyésztetnek; piatzok Baján van. Fényes Elek szerint: Sükösd, magyar falu, Pest-Solt vgyében, Bajához 2 óra, 30 év óta dombon fekszik. Határa 6510 hold, mellyből szántóföld 2061 hold, rét 1260 h., legelő s tavak, 5-ik s 6-dik évben használhatók 1132 h., kiirtott szőlők 83 h., uj szőlő 77 h., kis-kellői szőlő 49 h., uradalmi erdő 231 h. Fekete nevü, iharos erdő 231 h., gemenczi erdő, melly tolnamegyei decsi és őcsényi helységekkel határos 1457 hold, a helység lágy erdeje 28 hold. Majorsági szántó és rét 84 h. Szántóföldjei részint homokdombokon, vannak, mellyek csak rozsot teremnek, részint lapályban, de ezek árvizek által rongáltatnak a legelővel és kaszállókkal együtt. Népessége 2983 rom. kath., kik dalmátok voltak, de már jobbára elmagyarosodtak. Kath. paroch. templom. A Dunából több erek és fokok szakadnak ki, mint: Vajas vize, Hajdufok, Korpádi és Kerülő fokok. Birtokosa a kalocsai érsek.  

Nevezetességei  
 A római katolikus templom 1821-ben épült fel. A Szent Anna-kápolna 1747-ben építette Pocskai Gergely érseki erdész. A legenda szerint azért, mert egy vadászaton véletlenül agyonlőtte a leányát. A kápolna ma híres búcsújáró hely. 

Forrás:Wikipédia

0 Megjegyzések

Hirdetés