Solt

Solt (németül: Scholt) város Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai kistérségben. A Duna folyam középfolyásának bal partján elterülő solti lapályon fekszik, észak-déli irányban. Apostag, Dunaegyháza, Dunaföldvár, Bölcske, Harta, Dunatetétlen, Fülöpszállás, Szabadszállás és Újsolt közelében.
Területe földtanilag a föld legfiatalabb hegységrendszerébe, az eurázsiai hegységrendszerbe illeszkedik. A települést sík területek és alacsony dombok veszik körül.
Tanyavilága kinyúlik kelet felé. Északnyugati részén erdős, gyümölcsfákkal, szőlővel borított domb emelkedik ki, a Szőlőhegy.
Felszínének kialakulásában a levantei ópleisztocén süllyedék játszott jelentős szerepet, mint az ősi Duna első erózióbázisa. Domborzata alföldi viszonylatban változatosnak mondható.

Árpád fiának, a fejedelmi méltóságot is betöltött Soltnak a nevét őrzi. Az egykori Solt-szék – amelynek 1950-ig központja volt – a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevében is élt. Solt fontos átkelőhely volt, melynek védelmére a Rákóczi-szabadságharc alatt sáncot is emeltek itt a kurucok. Az 1930-as években felépült Duna-hidat a második világháborúban felrobbantották a német csapatok; az 50-es években épült fel a jelenlegi híd. Határában az Alföld hajdani löszfelszínének két tanúhegye maradt meg, a Solti-halom (125 m) és a Tétel-halom (114 m).

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.
Forrás: Wikipédia

0 Megjegyzések

Hirdetés