Nyárlőrinc község Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérségében. 1899 és 1913 között Koháryszentlőrinc volt a neve.  

Fekvése 
Nyárlőrinc a Duna-Tisza közi homokhátság "fővárosától", Kecskeméttől 18 km-re délkeletre fekszik Megközelíthető a 44-es számú főközlekedési úton, illetve az azzal csaknem párhuzamosan futó, a MÁV 146-os számú Kecskemét–Kunszentmárton vasúti mellékvonalán.  

Története 
A község hét évszázados történelmi múltra tekint vissza, nevét a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta a XIII. század-ban. A török időkben elnéptelenedett és határát Kecskemét városa szerezte meg pusztaként. 1899-ben Koháryszentlőrinc néven önálló községgé alakult Kecskemétből kiválva, de 1913-ban ismét a városhoz csatolták. Végleges önállóságát 1950-ben nyerte el, ekkor kapta ma is érvényes elnevezését. A község középpontjában Árpád-kori templomrom található, amely a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után) és az ország jelentős kulturális értéke. Feltárt alapfalak történelmi romkerté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt.  

Nevezetességei 
A község elhelyezkedésére, táji-, természeti adottságaira a turizmus, mint gazdasági ágazat nem jellemző. A település idegenforgalmi kínálatai között elsőként, a település központjában található Árpád-kori templomromot említhetnénk, a feltárt alapfalainak történelmi romkerté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt. Helyreállításával a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után), és az ország jelentős kulturális értéke. Természeti értékei között említhető a község jelentős méretű erdőterülete (1697 ha) – amelyet akác, nyár, fenyő és tölgy alkot –, legvonzóbb része a III. körzetben található őstölgyes. A vadászat kedvelői így a környező erdőállomány területén hódolhatnak szenvedélyüknek.

Forrás: Wikipédia