Kerekegyháza

Kerekegyháza város Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérségében, Kecskeméttől mintegy 17 km-re nyugatra és Kunbaracstól 7,4 km-re délkeletre. Az Árpád-házi királyok korában már lakott helység első okleveles említése 1323-ból ismert. Az ásatások egy majdnem kör alakú templom alapjait tártak fel, innen kapta Kerekegyháza a nevét. A hódoltság alatt elpusztult, lakói Kecskemétre menekültek. A 18. században a Jászkun kerület megváltja, ezután pusztaként használta felerészben Jászárokszállás, egy-egy negyedrészben pedig Fülöpszállás és Kunszentmiklós.
A Jászárokszállási részt 1856-ban önálló községgé szervezték, alapítója Balatoni Farkas János 48-as honvéd százados, földbirtokos volt. Ma Kerekegyházához tartozik az egykori Kunszentmiklósi pusztarész is, a Fülöpszállási részből viszont Fülöpháza néven alakult község.
A lakosok a szomszédos magyar településekről és a sváb falvakból érkeztek.
A település 2001. július 1-jén városi címet kapott.

Nevezetességei:
A Tanyamúzeumban a környékre jellemző gazdálkodás eszközeit, a tanyasi életet ismerhetjük meg.
A kunpusztai református templom 1901-ben épült a pusztában. A templom eklektikus stílusú.
Halász- és S. Nagy-tanya
A római katolikus templomot Szent István tiszteletére szentelték, neogót stílusú, Györgyi Dénes tervezte. A templomot 1913. augusztus 20-án szentelték fel. Mivel vasbetonból készült, ipari műemlék.
Az I. és II. világháborús emlékművet Paulkovics Iván tervezte, 1992-ben avatták fel.
A díszkutat 1994-ben avatták fel. Jona Gudvardasdóttir és Probstner János tervezte.
A református templom eklektikus stílusú, 1913-ban épült.
Vörösmarty Mihály szobrát 2000 decemberében avatták fel, Acsa Szűcs István készítette.
Balás Eszter: Lány galambbal című szobra 1980-ban készült.
Dohány Sándor és Balás Eszter ivókútja.
A Köztemetőben áll Langó László kápolnája, és André Emanuelnek a síremléke az 1800-as évekből.
Borbély Béláné magángyűjteménye bútorokat, porcelánokat és szőtteseket tartalmaz.
Forrás: Wikipédia

0 Megjegyzések

Hirdetés